172 nm-es excimer lámpa és a vákuumfizika alapismeretei

Dec 09, 2025

Leave a message

172 nm-es excimer lámpa és a vákuumfizika alapismeretei

A vákuumfizika alapjai

Az ionozási technológia a vákuumpárologtatásos bevonatból fejlődött ki, és ma már szinte kizárólag vákuumkörnyezetben hajtják végre. A vákuumban végzett bevonási folyamatok jelentőségének és egyedi jellemzőinek megértéséhez az alábbiakban bemutatjuk a vákuummal kapcsolatos alapvető ismereteket.

2.1 Vákuum

2.1.1 A vákuum meghatározása

A vákuum általában egy normál atmoszféránál (1 atm) alacsonyabb nyomású gáz halmazállapotot jelent. A normál légköri viszonyokhoz képest a gáz rendkívül ritkább: az egységnyi térfogatra jutó molekulák száma jelentősen csökken, a molekulák közötti vagy más részecskékkel (elektronokkal, ionokkal) való ütközés valószínűsége jelentősen csökken, és az egységnyi felületre (pl. kamra falára) jutó egységnyi időre jutó molekuláris becsapódások száma is jelentősen csökken. Ez a hosszú átlagos szabad út ideális környezetet biztosít a 172 nm-es excimer lámpáknak és más vákuum ultraibolya forrásoknak, lehetővé téve, hogy a fotonok gyakorlatilag abszorpció nélkül érjék el a hordozót.

172 nm excimer

2.1.2 Vákuum kialakulása

A vákuum természetes vákuumra és mesterséges vákuumra osztható:

Természetes vákuum A légköri nyomás a magassággal csökken. A szabványos légköri nyomás tengerszinten 1,01325 × 10⁵ Pa. 10 km felett a nyomás nagyjából egy nagyságrenddel csökken minden további 15 km-es magasságnövekedéssel.

Mesterséges vákuum A mesterséges vákuum úgy jön létre, hogy a gázt egy lezárt tartályból vákuumszivattyúkkal szivattyúzzák ki. Az ionos bevonatolási technológiában alkalmazott vákuum a mesterséges vákuum, amelyben a kamrát a bevonat előtt a kívánt nyomásszintre evakuálják. Az ultra-nagyvákuumú (UHV) bevonatrendszerekben gyakran 172 nm-es excimer lámpát alkalmaznak in-helyi tisztításra az adszorbeált gázok további eltávolítására.

A vákuum jellemzőinek és törvényeinek megértése a vákuumionos bevonat technológiával foglalkozó szakemberek egyik alapvető tudásterülete, beleértve a vákuumfizikát, a vákuumgyűjtést, a vákuummérést és a vákuum alkalmazási technológiákat.

2.1.3 A vákuumfok jelentősége

Vákuumfok A gázritkulás mértékét vákuumfokozatnak (vagy vákuumszintnek) nevezzük, amelyet általában nyomással fejeznek ki. Az alacsonyabb nyomás kevesebb molekulát és magasabb vákuumfokot jelent.

A nyomás mértékegységei Az SI mértékegysége a pascal (Pa). A gyakori konverziós kapcsolatokat a 2-1. táblázat mutatja be.

2-1. táblázat Nyomásegység átváltás

Pa Torr mbar atm
7.500×10⁻³ 10⁻² 10⁻²  
1.333×10² 1 1.333 1.315×10⁻³
100 0.750 1  
1.013×10⁵ 760 1013 1

A nyomás eredete A nyomás nagyszámú hőmozgó gázmolekula folyamatos véletlenszerű ütközéséből adódik a tartály falával.

Vákuumtartományok és tipikus szivattyúk osztályozása

Alacsony vákuum: 1×10⁵ Pa – 1×10² Pa → forgólapátos szivattyúk, tolószelepes szivattyúk

Közepes vákuum: 1×10² Pa – 1×10⁻¹ Pa → Roots szivattyúk, nyomásfokozó szivattyúk

Nagy vákuum: 1×10⁻¹ Pa - 1×10⁻⁵ Pa → olajdiffúziós szivattyúk, turbomolekuláris szivattyúk

Ultra-nagy vákuum: < 1×10⁻⁵ Pa (általában 10⁻⁸ Pa vagy alacsonyabb) → porlasztó-ionszivattyúk, titánszublimációs szivattyúk, krioszivattyúk, getterszivattyúk

Az UHV rendszerekben a 172 nm-es excimer lámpát széles körben használják a kamra in-situ UV-ózonos tisztítására. A 172 nm-es vákuum ultraibolya sugárzása hatékonyan termel atomi oxigént és ózont, hatékonyan távolítja el a maradék szénhidrogéneket, és rendkívül alacsony háttérszennyezést tesz lehetővé.

Molekulasűrűség különböző vákuumszinteken A vákuum relatív, nem abszolút. 0 fokon és 1 atm nyomáson 2,687 × 10¹9 molekula van cm³-enként. Még 10-10-10 Pa (UHV) mellett is körülbelül 33-330 molekula marad cm³-enként. Ilyen szinteken a 172 nm-es excimer lámpa által kibocsátott fotonok átlagos szabad útja több métert és több tíz métert is elér, és szinte nem szenved gázelnyelést, így rendkívül hatékony felületmódosításra és foto{12}}leválasztásra.

2.2 A gáz molekuláris mozgásának alaptörvényei

A vákuumban lévő gázokat ideális gázként kezelik, és molekulamozgásukat az ideális gázelmélet segítségével tárgyalják.

2.2.1 Az ideális gázok kinetikai elmélete

Az ideális gázmodell alapfeltevései ① A molekulákat ponttömegekként kezeljük, amelyek térfogata elhanyagolható az intermolekuláris távolságokhoz képest. ② A molekulák folyamatos, véletlenszerű mozgásban vannak, megállás nélkül. ③ A molekulák tökéletesen rugalmas kemény gömbök, amelyeknek nincs nagy hatótávolságú -erejük; minden energia kinetikus, az ütközések pedig tökéletesen rugalmasak (a lendület és az energia megmaradása), csak irányt változtatnak, átlagsebességet vagy belső energiát nem.

Ezek a feltételezések nagyon jól érvényesülnek vákuumrendszerekben az alacsony nyomás és a nagy molekulák közötti távolságok miatt.

Gyakorlati jelentősége a bevonattechnológiában A nagy-vákuum- és ultra-nagyvákuumú bevonási eljárásokban a 172 nm-es excimer lámpát gyakran használják vákuum ultraibolya fényforrásként:

In{0}}aljzattisztítás (adszorbeált víz és szénhidrogének fotolízise),

Felületi aktiválás (lógó kötések létrehozása a tapadás javítása érdekében),

VUV{0}}támogatott CVD vagy ALD lerakás.

A nagy vákuum miatt a 172 nm-es fotonok közel 100%-a gázfázisú abszorpció nélkül éri el a munkadarab felületét, drámaian javítva a folyamat hatékonyságát és a film minőségét.

Send Inquiry